Információk

Az üzem méretétől függ, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük. Ezért pontosan meg kell határozni, mi a különbség a vágóhíd, kisvágóhíd, vágópont között. Az elnevezések a kapacitásbeli különbségeket takarják, amit már a tervezéskor figyelembe kell venni, és hatással van működtetésükre, minősítési kötelezettségeikre.

A vágóhíd gyűjtőfogalomként is használatos, s a kisvágóhídnak, vágópontnak is lényege, hogy olyan állatok levágására és zsigerelésére szolgáló létesítmény, amely állatok húsát emberi fogyasztásra szánják – mondja ki a 853/2004/EK rendelet.

Kisvágóhíd

A kisvágóhíd – a 28/2010 (XI.8.) VM rendelet szerint – az a létesítmény, amely kapacitása nem haladja meg éves átlagban a heti 75 szarvasmarhát vagy 200 sertést. Ezek mentesülnek a vágóállatok vágás utáni minősítésére szolgáló minősítő helyiség üzemeltetése alól. Ám ezt kérelemre a területileg illetékes megyei MgSzH-nak kell engedélyeznie.

Vágópont

A vágópont olyan engedélyezett vágóhídként nyilvántartott létesítmény, ahol a vágókapacitás nem haladja meg a napi

• 15 darab sertés, juh, kecske,
• 4 darab szarvasmarha mértéket.

A vágóponton az egyes állatfajok vágását időben elkülönítve kell végezni, s a levágandó fajok bármilyen kombinációja nem lehet több naponta 2,5 állategységnél.

A vágópont üzemeltetőjének vállalnia kell, hogy időszakosan vagy kis mennyiségben az 50 km-es körzeten belül működő kistermelők számára is végez vágást. Ez a kikötés elsősorban a kistermelők és családi gazdaságok piacra lépésének megkönnyítését szolgálja, a vágópont üzemeltetőjének pedig biztos megrendelői hátországot nyújthat.

Kisvágóhíd vagy vágópont létesítésének alapfeltételeit foglaljuk össze alábbi írásunkban.

Első lépés: építési engedély

Az első lépés az építési engedély megszerzése, amelyet a leendő telephely szerint illetékes önkormányzat építésügyi hatóságánál kell kezdeményezni a tervdokumentáció benyújtásával. Ennek tartalmi követelményeit a 68/2007. (VII. 26.) FVM–EüM–SZMM rendelet határozza meg. A tervdokumentációnak a tevékenységi kör meghatározása mellett egyebek között tartalmaznia kell

• a hivatalos helyszínrajzot,
• a technológiai folyamatábrát,
• a technológiai elrendezési rajzot M 1:50 méretarányban,
• az anyagmozgatási és személyforgalmi tervet,
• a műszaki-technológiai leírást,
• az épületgépészet szerelvényezési, fűtési, szellőzési, világítási, hűtési terveket,
• a gyártástechnológia szerinti gépjegyzéket,
• közmű nyilatkozatot,
• melléktermék és a hulladékkezelési, valamint ártalmatlanítási tervet,
• az ivóvíz minőségét tanúsító vízvizsgálati eredményt.

Higiéniai és állatjóléti szempontok

A tervezésnél bizonyos higiéniai szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek betartásával elkerülhető, hogy a vágás, darabolás során a húst fizikai, kémiai vagy mikrobiológiai szennyeződés érje. Ennek érdekében úgy kell kialakítani, burkolni a helyiségeket, hogy tisztításuk, fertőtlenítésük könnyedén elvégezhető legyen.

Mindezek mellett az alkalmazottaknak is megfelelő körülményeket kell biztosítani, hogy képesek legyenek betartani a személyi higiéniára vonatkozó előírásokat (öltöző, hideg-meleg vizes mellékhelyiségek).

Az állatjóléti előírásokról sem szabad megfeledkezni. Egy nagy kapacitású vágóhíd esetében gondoskodni kell megfelelő méretű istálló(k)ról a vágásra beszállított állatok számára. A vágópontok esetében elegendő lehet egy fedett karám kialakítása.

A vágóhíd, illetve vágópont üzemeltetőjének a létesítmény területén biztosítani kell egy helyiséget a hatóság kizárólagos használatára, de vágópontok esetében ez a „helyiség” jelenthet csupán egy zárható szekrényt az üzemeltető irodájában.

Igazgatási szolgáltatási díj

Jó tudni, hogy az eljárás megindításakor kell leróni az úgynevezett igazgatási szolgáltatási díjat, amelynek mértékét a 89/2005. (X.11.) FVM–EüM–ICsSzEM–PM rendelet határozza meg. Az illeték leroása után az építésügyi hatóság állásfoglalásra megküldi a tervdokumentációt az illetékes szakhatóságoknak, akik írásban véleményezik azt.

Ha a tervdokumentáció kiállta az építési hatóság és a szakhatóságok próbáját, és az építtető a mesteremberekkel és építési vállalkozókkal is megküzdve felépítette létesítményét, megteheti a következő lépést.

Második lépés: használatbavételi engedély

Második lépésként az épitményre használatbavételi engedélyét kell megszerezni szintén az önkormányzat építésügyi hatóságától. Ehhez az első fázisban érintett szakhatóságok írásbeli hozzájárulását az önkormányzat kéri meg, ám a hozzájárulás kiadásához a szakhatóságok helyszíni szemlét tarthatnak.

A harmadik lépésben működési engedélyt kell beszerezni a telephely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervénél.

A működési engedély kiadásához az Igazgatóság minden esetben helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemle során az üzemet működés közben kell bemutatni, sőt a tulajdonos csak arra a tevékenységre kaphat működési engedélyt, amelyet működés közben bemutat.

A helyszíni szemle után legfeljebb 3 hónapra szóló ideiglenes, majd újabb, sikeres szemle után végleges működési engedélyt kap a létesítmény.

A két szemle azért szükséges, mert a működés engedélyezésének alapját képezik az élelmiszerbiztonságot szolgáló önellenőrzési rendszer, a HACCP működtetésének dokumentumai is, ezek azonban az első szemle időpontjában értelemszerűen még nem állnak rendelkezésre.

A működési engedély tartalmazza

• a végezhető tevékenységet,
• a megengedhető maximális kapacitás adatokat,
• és a létesítmény számára megadott úgynevezett engedélyezési számot.

A termelés csak akkor kezdhető meg, illetve termék csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha a létesítmény rendelkezik működési engedéllyel. A működési engedélyezésért a már említett rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az Igazgatóság számlájára a működési engedélyezési eljárás megkezdésekor.

Alapelveink

• Az erkölcsi és a környezeti értékek iránt elkötelezettek vagyunk.
• Partnerközpontú tevékenységünkre a megbízhatóság, kommunikációnkra a nyíltság jellemző.
• Nálunk alapvetően fontos dolgozóinknak, mint legfőbb értékteremtőinknek az elégedettsége.
• Döntő tényező partnereink és vevőink fejlődő igényeinek folyamatos, korrekt kielégítése, megelégedettsége.
• Mindent megteszünk annak érdekében, hogy vevőink a legmodernebb körülmények között, a legjobb minőségű áruhoz, a legjobb kiszolgálással, a legjobb áron jussanak.
• Megbízható és átlátható működésünk, elégedett vevőink sokasága a legjobb garancia arra, hogy vevőink számát megsokszorozzuk, és széles körben ismertté tegyük.
• Beszállítóinkkal a kölcsönös előnyök és elégedettség biztosítása a célunk.
• Működésünket a hatékonyság, a takarékosság és a környezetvédelem messzemenő figyelembevétele jellemzi.

Jövőkép

Olyan dinamikusan fejlődő vállalkozás működtetése, amelyet a termelői és a vevői elégedettség tesz elismertté és sikeressé a határon innen és túl.

Mr. Meat minőségpolitikája

Az a felismerés, hogy a korábbi kis kapacitású vágóhíd az egyre szigorodó higiéniai követelményeknek nem felel meg, és az elavult technológia alkalmazásával a piacon versenyképtelenné válunk, egy átfogó fejlesztés végrehajtását tette szükségessé.

Már a fejlesztési tervek kidolgozásával alapvető célként határoztuk meg a termékbiztonság növelését, a minőség megtartását, partnereink igényeinek pontos kiszolgálását. A technológiai folyamatok korszerűsítésével jelentősen csökkent az élőmunka részaránya, a gépi mozgatású vágóvonalakon a nehéz fizikai munkát megszüntettük. A korábbi tevékenységünket bővítettük a húsbontás és csomagolási tevékenység bevezetésével.

A fejlesztések során kiemelkedően fontosnak tartottuk

• A dolgozók képzését mind szakmai, mind a korszerű gépekhez kapcsolódó szemléletbeli változások figyelembevételével.
• Új munkahelyek teremtését az új tevékenység bevezetésével, valamint a termelés növelésével értük el.
• A termékbiztonság és a személyi higiénia növelésének érdekében az új üzemben korszerű szociális létesítményeket biztosítunk dolgozóink részére.
• Jó technológiai gyakorlattal megőrizzük a hozzánk beszállított élő állatok minőségét, a jó minőségű kitermelt hús nyerése érdekében.

Új hűtők kialakításával a hűtés gyorsaságának és hatásfokának javítása az élelmiszerbiztonság, valamint a minőség megőrzése érdekében történt. Kézi anyagmozgatás csökkentésével, korszerű átfúvató berendezések alkalmazásával csökkentettük a keletkező szennyvíz mennyiségét, ezzel a környezetvédelmi követelmények kielégítését segítjük elő.

A technikai fejlesztéseken túl nagyon fontosnak tartjuk mind a beszállító, mind a vásárló partnereinkkel a kapcsolatok szélesítését, korrekt együttműködés megvalósítását. A városi és környékbeli vevőink színvonalas és választékában is megnövelt kiszolgálására építettük a vágóhíd közeli húsboltunkat.

További célkitűzéseink

• szoros együttműködés kialakítása a termelőkkel,
• a fogyasztókhoz még közelebb kerülni a csomagolt húsok forgalmazásának növelésével (sertés, marha, birka, borjú),
• a munkahelyek megtartása, szükség és lehetőség szerint bővítése.